Ötven évvel ezelőtt félmilliárd ember tolongott a tévékészülékek előtt, hogy élőben nézze, amint az Apollo-11 legénysége leszáll a Holdra. Nem sokkal ezután Neil Armstrong űrhajós kimondta a híres mondatot: "Kis lépés az embernek, óriási ugrás az emberiségnek", és sikerrel zárult az a bravúr, amely talán a legmerészebb expedíció volt Kolumbusz Kristóf útja óta. De ugyanilyen lenyűgöző volt a repülést megelőző korszak és annak az embernek az élettörténete is, akinek az volt a kiváltsága, hogy megtegye az első "emberi" lépést a Holdon. Az Első Ember története 1962-ben kezdődik, amikor pilótaként kezdett dolgozni a NASA-nál, és amikor egy személyes tragédiával, kétéves kislánya halálos betegségben bekövetkezett halálával kellett megküzdenie. Egy olyan munkára, amely állandó kacérkodást jelentett a halállal, a NASA aligha választhatott volna alkalmasabb aspiránst. Armstrong (Ryan Gosling) nem egy űrcowboy, aki szívesen és csávókedvvel vállalja a kockázatot, másrészt viszont élet-halál helyzetekben sem esik pánikba. Alapvető jellemvonása a nyugalom. Nyugodt, amikor szabadesésben van a tesztmodulban, nyugodt, amikor válaszol a fia kérdésére, hogy visszatér-e a küldetésről, nyugodt, amikor megteszi azt a történelmi első lépést. Ezt a nyugalmat ellensúlyozza felesége (Claire Foy) abszolút nyugtalansága, és az a belső dráma, amellyel minden sikerét megéli, és annak a lehetőségét, hogy soha nem tér vissza...
Keresés: ""
